Rendszerüzenet

Megválasztott presbiterek

Barcza János

(Sárospatak, 1965. április 29.)Sárospatakon születtem 1965-ben, lelkészcsaládból származom.1979 óta tartozom a Nagytemplomi Gyülekezethez, ekkor kezdtem meg középiskolai tanulmányaimat a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. Itt érettségiztem 1983-ban. 1990 óta műszaki ügyintézőként dolgoztam a Református Kollégiumban, 1997-től nyomdavezetőként. 2003 augusztusától a Püspöki Hivatal munkatársa vagyok gépkocsi előadóként. Jelenleg is a gyülekezet presbitere vagyok, ezen belül a pénzügyi – gazdasági - építési bizottságnak tagja.

 

Borsiné Dr.Barla Erzsébet

 

Debrecenben születtem, 1954. június 6.-án. Orvos vagyok, a Kenézy Kórházban dolgozom főorvosként, két szakvizsgám van, csecsemő- és gyermekgyógyászatból és nephrológiából. Férjem Borsi Tivadar mérnöktanár szintén a gyülekezet tagja. Anyai nagyapám református lelkész volt, apai nagyapám presbiter. Soha nem tartoztam más gyülekezethez, Dr. Dezső László nagytiszteletű úr keresztelt meg, itt konfirmáltam 1967-ben és itt volt az esküvőnk is. 1999 decembere óta vagyok presbiter, többféle szolgálatot vállaltam a gyülekezetben, az orvosi ügyeletben rendszeresen részt veszek, tagja voltam a „ Nyitott ajtó” és a „Könyvesbolt” bizottságnak. Szívesen veszek részt az Istentiszteletre érkezők fogadásában. Eddigi szolgálataimat Isten segítségével ezentúl is folytatnám.

 

      

Dr. Csabina Sándor

 

Születési idő és hely: 1951. 06. 03. Debrecen

Vegyész szakon szereztem diplomát 1975-ben. Korábbi munkahelyeim a Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Debreceni Orvostudományi Egyetem és az Illinois-i Egyetem chicago-i orvosi fakultása (USA) voltak. Jelenleg a Teva (korábbi nevén Biogal) Gyógyszergyárban dolgozom tudományos tanácsadóként. A Nagytemplomi Gyülekezetnek 1988-tól a tagja, 1992-től a presbitere vagyok . Az azóta eltelt időben dolgoztam az építési-, gazdasági-, könyvesbolti-, diakóniai-, zenei- és külügyi bizottságokban. Alapító tagja vagyok a nagytemplomi énekkarnak és néhány éven át a presbitérium jegyzői feladatait is elláttam. 2000 januárjától vagyok a Nagytemplomi Gyülekezet gondnoka. 1997 és 2008 között a Debreceni Egyházmegye világi tanácsosa és a Tiszántúli Református Egyházkerület világi képviselője voltam. 2004 óta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi képviselőjevagyok, 2009 januárjától töltöm be a Debreceni Református Egyházmegye gondnoki tisztét. Ugyancsak 2009-től a Zsinat és az Egyházkerület tanácsának is tagja vagyok. Feleségem Gaál Izabella a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára, angol- és német nyelvet tanít. Négy felnőtt fiunk, 5 unokánk van, a hatodik születését decemberre várjuk.

 

Dr. Csűry Kálmán

 

Édesapám: Csűry Miklós kántortanító Túricsén (Szatmár megye) kezdte meg szolgálatát és onnan is vonult nyugdíjba. Csűry Nagyapám a Szatmárnémeti közelében lévő kis falúban: Egriben hosszú éveken át szolgált az Egyház gondnokaként. „ Törvényszerű” volt, hogy a Szüleim minket is abban a szellemben neveltek, amit magukkal hoztak a szülői házból. A Debreceni Református Kollégium diákja voltam nyolc éven át és ezt követően a Tisza István Tudományegyetemen folytattam tanulmányaimat, ahol két diplomát szereztem. Feleségemmel, aki szintén református és aki ugyancsak a debreceni egyetem hallgatója volt- Budapesten a Kálvin téri templomban esküdtünk. Két gyermekünk csecsemő korukban részesültek a keresztség sákramentumában és 14 éves korukban konfirmáltak. A hetvenes évek óta vagyok presbiter miközben- éveken át- a Tiszántúli Református Egyházkerület jogtanácsosa voltam. Ez alatt az idő alatt egy ciklusban zsinatnak is tagja voltam. E megtisztelő feladatokat Édesapámhoz és Nagyapámhoz hasonlatosan én is szolgálatnak tekintem és tekintettem.

 

                

Dr. Debeczeni Lajos

 

1944. október 15-én születtem a Nyírbátorban, keresztény családban, s ez határozta meg egész életemet. Szülővárosomban érettségiztem 1962-ben, majd 1969-ban szereztem orvosi diplomát Debrecenben, 1974-ben és 1989-ben pedig szakképesítéseket. Orvosi munkámat 42 év után hivatalosan 2010. december végén fejeztem be, bár már 10 éve nyugdíjas vagyok. 1971-ben kötöttem házasságot Lossinszky Anikóval, aki szintén az egészségügyben dolgozik, jelenleg is. Házasságunkból két gyermekünk született, fiam 38, leánya 37 éves, mindketten családosak, életünket ma már 3 remek unokánk boldogítja. 2000-ben választottak először presbiterré gyülekezetünkben, azóta tagja vagyok az Immánuel Bizottságnak, és elnöke az Immánuel Alapítványnak. Képviselem gyülekezetünket az egyházmegyei közgyűléséken. Megválasztásom esetén eddigi tevékenységeimet szeretném folytatni.

 

                

Ember Sándor    

 

Debrecen, 1958. április 26.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kölcsey Ferenc Gyakorló Általános Iskolájának igazgatója vagyok. Feleségem, Emberné Balogh Emőke magyar nyelv és irodalom szakos tanár. Egész családommal szorosan kötődünk a gyülekezethez. Dániel fiunk keresztelőjére és házasságának megáldására, valamint Simon nevű unokánk keresztelőjére is a Nagytemplomban került sor. Az egyházközség történetének első nyári táborában Telkibányán szervezőként vettem részt. Közel másfél évtizede patrónusként segítem a konfirmandus fiatalok gyülekezetünkbe történő beilleszkedését. 2000 óta végzek presbiteri szolgálatot. A korábbi presbiteri ciklusokban a missziói bizottság és a PR-könyvesbolt bizottság tagja voltam. Újraválasztásom esetén az Immánuel Otthon bizottságban szeretnék tevékenykedni.

 

 

                      

Fazekas Erzsébet

 

1953. november 1-én születtem Nádudvaron a fazekas-Fazekas család harmadik gyermekeként reformátusnak. Két bátyám és egy öcsém van, akik Nádudvaron élnek. Tizennyolc éve élek Debrecenben, azóta vagyok tagja a gyülekezetnek, s akkor kezdtem tanítani a Református Kollégium Általános Iskolájában. Két gyermeket neveltem fel, akik már önálló családot alapítottak. Két unokám van, egy négy éves lány és egy két éves fiú. Tizenkét éve vagyok a gyülekezetben presbiter. Szolgáltam a Nyitott Ajtó és az Immánuel Bizottságban, s voltam a Presbitérium jegyzőkönyvvezetője. Tagja vagyok az Immánuel Alapítványnak. Szívesen foglalkozom gyerkekekkel. Vezettem egy évig (mikor időm engedte) fazekas szakkört a gyülekezethez tartozó gyerekeknek. Isten általi ajándék számomra a presbiteri munka, s igyekszem úgy szolgálni, hogy az kedves és tetsző legyen az Úrnak. Életem minden szakaszában éreztem kegyelmét, gondviselő szeretetét, s hiszem és vallom, hogy akik Istent szeretik minden javukra van.

 

Győri József

 

Matematika-fizika szakos középiskolai tanár vagyok, jelenleg a Debreceni Református Kollégiumának igazgatója. Hat gyermekes lelkészcsaládból származom, 1954. november 16-án születtem Szikszón. Feleségem, Kristóf Katalin, programozó matematikus. Házasságunkat Isten nyolc gyermekkel áldotta meg, közülük hárman már dolgoznak, a többiek még tanulnak. A Nagytemplomi Református Gyülekezetnek az 1980-as évek közepétől vagyok presbitere. Egyházunkban az elmúlt évtizedekben  többféle megbízatást vállaltam, illetve kaptam ( egyházkerületi főjegyző, zsinati tagság, felügyelő bizottságok..). Különösen is hálás vagyok Istennek azért a szolgálati lehetőségért, amit a határon túli betegek gyógykezelését támogató Kőszikla alapítvány vezetőjeként kaptam. Gyermekeim közül ketten egyházi intézményben dolgoznak, mások aktív, szolgáló tagjai a gyülekezet ifjúsági közösségének. Presbiterként szívesen segítek a Kollégium és a Gimnázium, valamint a Gyülekezet közötti kapcsolattartásban, rendezvények, programok, látogatások lebonyolításában.

 

Juhász László

 

1957. március 10.- én születtem Debrecenben. Saját alapítású üzletünket 20 év óta vezetem, feleségemmel, Szakácsi Zsuzsannával együtt dolgozva. Három gyermekünk van. Tamás 25, Nóra 23, Krisztina 16 évesek. Több mint 10 év óta vagyunk a gyülekezet tagjai. Eleinte a hajléktalan ellátásban aktívan önkénteskedtem kb. 6 éven keresztül, a hajléktalan melegedő létrejöttéig. Ezt követően már csak alkalmanként kellett besegítenem a hétvégi meleg ételhez szükséges alapanyagok beszerzésében, illetve az ételosztásban. Presbiterként jelenleg 3 éve a 10 órás istentiszteletek előtti fogadói szolgálatban veszek részt. Tagja vagyok az Immánuel bizottságnak, és továbbra is szeretnék munkájukban segíteni.

 

Dr. Kocsis Márta

 

1956-ban születtem Debrecenben. Középiskolai tanulmányaimat a Református Gimnáziumában végeztem.  Ezt követően az ELTE Jogi Karán tanultam, majd 1979-ben megszerzett diplomámmal visszatértem szülővárosomba.  Azóta itt élek, ügyvédként dolgozom. Életem számtalan fontos eseménye kötődik a Nagytemplomhoz: Itt kereszteltek, itt konfirmáltam, itt kötöttem házasságot Dr. Szabó Csabával 1977-ben, majd három – ma már felnőtt - gyermekem is itt tett konformációs fogadalmat.  Istennek hála ez év júniusában megérhettük első unokánk keresztelőjét is. A Nagytemplomi Egyházközségben már a második ciklusban látok el presbiteri tisztséget. Több mint tíz éve vagyok zsinati jogtanácsos, az egyházkerület és az egyházmegye választott tisztségviselője. Jogászként fontosnak tartom, hogy a presbiterek ismerjék egyházunk szervezeti felépítését, szolgálati területeit, jogaikat, kötelezettségeiket, az egyházi és az egyházra vonatkozó világi jogszabályokat,  így egy hitben erős és szakmailag is jól  felkészült  döntéshozó testület szervezze a gyülekezet életét és támogassa a lelkészek szolgálatát. E körben kívánok a jövőben is feladatokat vállalni.

 

Dr. Kósa Karolina Éva

 

Régi református családból származom, mindkét nagyapám presbiter volt a Szatmár megyei Szamosszeg református gyülekezetében. 1965-ben kereszteltek meg, 2002-ben konfirmáltam a debreceni Nagytemplomi gyülekezetben. Orvosként végeztem a Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1987-ben, ezt követően dolgoztam kutatóorvosként és belgyógyászként. 16 éve dolgozom a Debreceni Egyetemen, jelenleg a Népegészségügyi Kar egyetemi docense vagyok. Személyes érdeklődésem és munkám is számos ponton érinti a hátrányos helyzetű népességcsoportok problémáit. Azt szeretném elérni, hogy az ide tartozók, és különösen a hátrányos körülmények közé született gyermekek élethelyzete, jövőbeli kilátásai javuljanak, és megkapják azokat az esélyeket, amelyekkel élve egészségben és békében élhetnek. Az elmúlt ciklusban pótpresbiterként a Diakóniai Bizottság munkáját igyekeztem segíteni. A Nagytemplomi Gyülekezet és a Tiszántúli Református Egyházkerület jelentős közelmúltbeli eredményének tartom a Péterfia 40. szám alatt megnyitott hajléktalangondozó szolgálatot, és a Wáli István Roma Szakkollégium elindítását. Presbiterré választásom esetén munkámat továbbra is az alábbi ige jegyében kívánom végezni: ’Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.’ (1 Kor 16.14)

 

Dr. Mester Károly Ferenc

 

(Kisvárda, 1947. január 12.)

Kisvárdán születtem 1947-ben vallásos családban. Gyermekkoromat Őr községben éltem, ott végeztem általános iskolai tanulmányaimat, ill. az őri gyülekezetben konfirmáltam Pótor Imre nagytiszteletű úr tanítványaként. Középiskolai tanulmányaimat Mátészalkán végeztem, egyetemi diplomát a Szegedi József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karán szereztem. 1965-ben költöztem Debrecenbe, azóta itt élek családommal. Feleségem 2001-ben eltávozott közülünk. Két felnőtt, családos gyermekem van, 4 szép unokával megáldva, akik szintén a Nagytemplomi Gyülekezet tagjai. Munkahelyem az AVIVA Biztosító ZRt. –megyei igazgatói beosztás. Az elmúlt tizekét évben a gyülekezet presbitériumában tevékenykedtem, ezen belül a Gazdasági- Építésügyi és Pénzügyi Bizottság titkáraként, valamint a Nyitott Ajtó Alapítvány kuratóriumának tagjaként. Presbiteri munkámat Isten dicsőségére kívánom folytatni, gyülekezetünk tagjainak lelki-testi épülésére. Ehhez kérek Istentől erőt és áldását, mindnyájunkra.

 

Dr Nagy Aliz

 

Debrecenben születtem 1960.05.06-án. Református lelkészcsaládban nőttem fel, így az önzetlen szolgálat, gyülekezeti munka már fiatal korom óta kísér és örömmel tölt el. Már gyermekistentiszteletre is a Nagytemplomi Gyülekezetbe jártam. Édesapám halála után kerültem felnőttként újra ide vissza. A Református Gimnáziumban érettségiztem, melynek szellemében az ősök hite is kötelez . A Rákóczi- harang kongása sokszor eszembe juttatja  Lorántffy Zsuzsanna református egyházunk iránti buzgalmát.  Isten kegyelméből az orvosi hívatást választhattam foglalkozásul. Jelenleg a Kenézy Gyula kórházban dolgozom adjunktusként. Három szakvizsgám van (belgyógyászat, geriátria, mozgásszervi  rehabilitáció ),melyeket jelenleg aktívan művelek. Ez adja egyik szolgálati területemet a Gyülekezetben, ahol az orvosi ügyelet megszervezését végzem. Másrészt tagja vagyok és szeretnék maradni az Immánuel Bizottságnak is, hogy Krisztus kicsinyeit segíthessem. Foglalkozásomnál fogva a külmisszió valamint a hit és tudás kapcsolata érdekel s különös felelősséget érzek az értelmiségi emberek felé . Egyik költőnk (Mikó Bálint) gondolatával szeretném összefoglalni az elkövetkezendő időszakban tervezett szolgálatot: „ Csak menjetek tovább a szántás hevébe, imádkozó hittel”.

 

Nagy Endréné

 

Vallásos családban nevelkedtem, s mivel a Nagytemplom közelében laktunk, így odajártunk. Jó példa volt előttem, mert édesapám is ott volt presbiter. Itt kötöttünk házasságot 1961-ben. És itt keresztelték meg a két fiamat is. Sajnos az életemben volt egy időszak, amikor eltávolodtam, de az Isten fogta a kezemet és visszavezetett. Így 1992 óta aktív tagja lettem egyházunknak. Járok bibiliaórákra és így bekapcsolódtam a szeretetszolgálatba. 1999-ben választottak presbiternek. Így több szolgálatban is részt vettem. Jártam családokat és betegeket látogatni. Néhány emberrel azóta kapcsolatom van. Évek óta perselyezek, s ha kell a számolásnál is segítek. Konfirmandusokat patronáltam. Amikor megnyított a hajléktalan otthon résztvettem a főzésben. Sajnos tavaly óta sokat romlott az egészségem, így a szolgálatból kevesebbet tudok vállalni. De amíg az Isten engedi próbálok továbbra is tevékenykedni.

 

Nagyné Berta Rózsa

 

Nagyné Berta Rózsa vagyok.1947.május 2.-án születtem Debrecenben. Nyugdíjas vagyok és 16 éve elvált. Egy felnőtt, már nem velem élő, családalapítás előtt álló gyermekem van. A gyülekezetnek 1995 óta vagyok tagja. Édesanyám 90 éves és Ő is itt gyülekezeti tag. 2003-2005 között pótpresbiter voltam. Az 2006-2011. év közötti ciklusban presbiternek választott a gyülekezet. 1999 novembere óta énekkari tag vagyok. A Diakóniai Bizottságban dolgoztam annak megalakulásától kezdve. A hajléktalanok között végzett szolgálat életem legszebb időszaka. Hálát adok Istennek, hogy ebben a főként hajléktalanokat gondozó csoportban dolgozva, társaimmal együtt olyan munkát végezhettünk a kezdetektől fogva, amelynek eredménye a ma már hivatásos szolgálattá vált, Péterfia utcai Reménysugár otthon. Bár fizikailag már ezt a szolgálatot nem tudom vállalni, de vállalok más, a gyülekezet javát szolgáló, esetleges és rendszeres feladatokat. A Középkorúak bibliaköre és a Bibliaiskola csoport több éve működik. Itt igen szoros, szinte testvéri barátság alakult ki a csoport tagjai között, hogy tényleg számon tartjuk egymást. Az ilyen területen szerzett tapasztalataimat szeretném hasznosítani az ujjá alakuló presbitériumban. Olyan feladatot szeretnék vállalni, ahol a gyülekezet tagjai közül még több testvért személyesen megismerve, bevonva, szoros baráti és segítő csoportokat tudnánk kialakítani. A barátság, a személyes ismeretség is nagyon fontos ahhoz,hogy jól érezzük magunkat a gyülekezetben. Ez akkor az igazi, ha nem csak" látásból" ismerjük egymást.

Áldás, Békesség!

Tisztelettel és szeretettel Nagyné Berta Rózsa

 

Oláh Zoltán
(Nyírbátor, 1962. március 30.) 1976-ban kerültem Debrecenbe. Itt érettségiztem 1980-ban a Református Kollégium Gimnáziumában. A gimnáziumi évek alatt ,és a tanúlmányaim   befejezése után diakóniai munkát végeztem. Házasságkötésem után már ketten végeztük a szeretetszolgálatot a feleségemmel.A szorosabb kapcsolatunk a gyülekezetünkkel 1989-ben kezdődött,amikor  Ildikó leányomat a Nagytemplomi gyülekezetben keresztelték meg.Az előző presbitériumban az Immanuel bizottság tagjaként szolgálhattam Isten dicsőségére.  A jelenlegi  presbitériumban  a Diakóniai Bizottság elnökeként tevékenykedem, és a gyülekezet önkénteseiből szerveződött,  a Hajléktalanokat Segítő csoport munkáját szervezem.  Isten kegyelméből továbbra is szívesen fogom elvégezni a reámbízott  szolgálatokat,Isten dicsőségére,  gyülekezetünk jóhírének öregbítésére.

Dr. Szabó Attila

Debrecenben születtem 1964-ben, ahol jelenleg is élek családommal együtt.  Itt jártam általános iskolába. Szívemhez még két város áll közel, Nyíregyháza, ahol a gimnáziumi éveimet töltöttem, és Szeged, ahol az élelmiszeripari mérnöki diplomámért tanultam. Másod diplomásként lettem gyógyszerész, mely pályára már gyermekkorom óta készültem. Jelenleg gyógyszerészként dolgozom Debrecenben, a szüleim által létesített gyógyszertárban. Egyházi életem minden fontosabb eseménye a debreceni Nagytemplomhoz kötődik. Itt kereszteltek meg, Dezső Laci bácsi itt készített fel a konfirmálásomra.  A mára oly csodálatos hangú egyházi énekkarunk alapító tagja voltam, mely kórusnak köszönhetem életem társát, a feleségemet, akinek édesapja református lelkész volt. Ebben a templomban tartottuk az esküvőnket, és itt kereszteltük meg gyermekeinket (Attila, Bence, Péter). Édesapám után 2000 óta vagyok presbiter és a gazdasági bizottságban dolgozom.

 

Széll László

 

1959. augusztus 18-án születtem, Püspökladányban. 32 éve élek házasságban és két felnőtt korú gyermekem van, Ádám 26 éves, Éva pedig 24. Családi vállalkozásunk 22 éves, ahol feleségemmel és fiammal dolgozom együtt. Családom és én 1992 óta vagyunk tagjai a Nagy Templomi gyülekezetnek. Mindig is szívesen vettem részt a gyülekezet életében. Presbiterként két cikluson keresztül láttam el feladataimat. A Külügyi Bizottság tagjaként többször szerveztem kirándulásokat és programokat, akár a gyülekezet tagjainak, akár a gyülekezet külföldről érkezett vendégeinek. Bízom benne, hogy a későbbiekben is hasznos, tevékeny tagja lehetek a gyülekezetnek.

 

 

Tárczyné Dr. Mányi Sarolta

(Kisvárda, 1946.)

Családom: szüleim, testvéreim, férjem vallási hitélete minden szálával a református egyházhoz kötődik. Édesapám, néhai Mányi István diakónus diplomáját Ausztriában szerezete és a hajdúsámsoni református gyülekezet főgondnoka volt évtizedeken keresztül. Édesanyám, néhai Csillag Angéla református tanítónő. Gyermekkoromat Hajdúsámsonban töltöttem, ott konfirmáltam, 1960-tól élek Debrecenben, ahol a középiskolát végeztem. Itt jártam a Tanítóképző Főiskolára, majd Budapesten az ELTE-n bölcsészdiplomát szereztem és doktori disszertációmat is itt készítettem Debrecen történetéről. A Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtárból mentem nyugdíjba, ahol a helytörténeti különgyüjteményben dolgoztam. Férjem, Tárczy István építőmérnök szintén református családból származik. Édesapja néhai Tárczy Gyula református esperes, édesanyja az ő gyülekezeteiben kántorizált. Fiaink tanulmányaik alapjait a Debreceni Református Gimnáziumban szerezték, melynek Kollégiumában a férjem is 4 évig élt. 2000 januárjától vagyok a presbitérium tagja. Nagy öröm és kitüntetés számomra, hogy a presbiteri tisztújítás alkalmával immár a harmadik, 2012-2018-as ciklusra újból jelölést kaptam a presbiteri tisztségre. A 20. éve működő nagytemplomi énekkarnak egyik alapító tagja vagyok és megválasztásom esetén más feladatok ellátása mellett a Zenei Bizottság munkájában szeretnék tevékenykedni.

 

Vass Sándor

 

(Debrecen, 1947. június 8.)1947. június 8-án születtem Debrecenben, hívő szülők negyedik gyermekeként. A Debreceni Református Gimnáziumban orgonista kántori oklevelet, majd a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán ének-zene tanári, a Budapesti Népművelési Intézetben karnagyi működési engedélyt szereztem. Közel három évtizedig ének tanárként dolgoztam, kórusokat vezettem. Mellette kántori szolgálatot végeztem a Nagytemplomban és Derecskén. Az 1960-as években is voltam a Nagytemplomban presbiter, de Derecskére költözésemkor ez megszakadt, és az előző ciklusra ismét presbiterré választottak. Jelenleg nyugdíjasként tanítok a KFRTK Főiskolán és a Gyakorló Iskolában gyülekezeti éneket. Tizenkettedik éve a nagytemplomi gyülekezeti kórus karnagya vagyok és alkalmanként kántori szolgálatot is végzek.

 

Dr. Virágh Pál

 

(Földes, 1939. január 15.) Református, öt gyermekes tanító család negyedik gyermekeként 1939. január 15-én Földes községben születtem. Testvéreim közül ketten református, lelkészek voltak, László bátyám már elhalálozott, Sándor bátyám Sárospatakon él, mint nyugdíjas lelkész. Nővérem református lelkész özvegye, öcsém orvos. Jogi doktorrá 1962-ben avattak „summa cum laude”minősítéssel. Nős vagyok, feleségem Varga Mária, erdész családból származik, ma már a tisztiorvosi szolgálat nyugdíjasa. Házasságunkat Isten három fiú-gyermekkel áldotta meg. Három leány és három fiú unokánk áldásában nagyon sok örömünk van, amelyért csak a legnagyobb alázattal tudok hálát adni. Az életút állomásai: a kötelező állami irányítás eredményeképp 18 éven át polgári jogi tevékenységet végeztem a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészségen, majd 14 éven át közigazgatási pályafutás következett, amely időtartam alatt osztályvezetőként, a megyei tanács titkáraként, a rendszerváltozás után pedig 1994. október 31-ig Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék köztársasági megbízottjaként tevékenykedtem. Jelenleg ügyvéd vagyok, ill. 1997. májusától 2004.-ig az ügyvédi tevékenység mellett a Kossuth Lajos Tudományegyetem jogi fakultásán közigazgatási jogot tanítottam. A Debreceni Egyetem címzetes egyetemi docens elismerésben részesített. Gyülekezeteim: ifjúságom időszakában, ahol konfirmáltam is, a földesi, egyetemista koromban a Szeged-Honvéd téri, utána a Debrecen-Csapókerti, majd a Debrecen-Nagyerdei gyülekezetek. A Debrecen-Nagytemplomi Gyülekezetnek 1996 őszén lettem presbitere. Alkotó tagja voltam a Debreceni Református Egyházmegye Közgyűlésének, s mint világi tanácsos a Debreceni Egyházmegye Tanácsának is. A 2003.január 1-től 2009.december 31-ig tartó ciklusban a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoki tisztségét s az ehhez kapcsolódó Zsinati tisztségeket is betöltöttem. Jelenleg a Magyar Református Egyház Zsinati Bíróságának tagja vagyok.

 

        

Dr. Varga Zsigmondné Somogyi Éva

 

(Hajdúnánás, 1932. május 24.)Életem eseményei Isten nevelő munkájának állomásai, ennyiben van jelentőségük. Édesapám lelkipásztor volt, a háború utáni ébredéssel a budapesti Baár-Madas Gimnázium diákjaként találkoztam. Férjem mellett részese lehettem a Kollégium életének: közösségünk a teológus ifjúság volt 15 éven át. Házasságunk egész ideje alatt –laikusként- az Újszövetséget, a bibliai gondolkozásmódot tanulhattam. 1995. január 6-án indult meg a „Nyitott Ajtó” Otthon ennek munkájában azóta aktív módon részt veszek. Az elmúlt 6 évben presbiterként a Diakóniai- és a Nyitott- Ajtó Bizottságban igyekeztem szolgálni a gyülekezet Urának.

 

 

Balogh Pálma

 

1948 január 8-án Porcsalma községben születtem. Felmenőim mind apai mind anyai részről református vallásúak voltak. Édesapám több cikluson át presbiter volt a helyi gyülekezetben, haláláig. Hárman voltunk testvérek, két nővérem volt,- az egyik már sajnos nem él- mi is vallásos nevelésben részesültünk. Általános iskolai tanulmányomat szülőfalumban végeztem, 13 évesen ott is konfirmáltam. Tanulásomat a Debreceni Bethlen Gábor Közgazdasági Technikumban folytattam, majd ott érettségiztem. 1966-tól a Debreceni Orvostudományi Egyetem Gazdasági Igazgatóságán majd jogutódján a DEOEC Gazdasági Igazgatóságán dolgoztam, két évig gazdasági gyakornokként, majd a Pénzügyi Osztályon különböző beosztásokban. Államháztartási, majd Felsőfokú Államgazdasági képesítést már munka mellett szereztem. 2008-ban nyugdíjba vonultam. Családom nincs. A Nagytemplomi Gyülekezet istentiszteleteire már több évtizede járok. 2006-tól a gyülekezet Bibliaiskolájának illetve a Középkorúak Bibliakörének is tagja vagyok. Hitem erősítésére ezt tovább szeretném folytatni, valamint képességem szerint esetleg a gyülekezet egyéb szolgálatában rész venni.

 

Belá Vince

(Kisújszállás, 1964. október 20.) Munkahelyemen, a Bumet Hungary Kft-nél gyártástervezőként dolgozom. Feleségem Szekeres Éva, rajzot tanít a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában. Két gyermekünk van. Krisztina 19éves 13. osztályos gimnazista, és Dániel, aki 17 éves 11-ikes gimnáziumi tanuló. Kisgyermekként római katolikusnak kereszteltek. Sem szüleim, sem én nem gyakoroltuk vallásunkat. Felnőtt fejjel kezdett érdekelni a hit. Kerestem a lehetőséget, hogy melyik gyülekezethez tudnék csatlakozni. Feleségem családja révén kezdtem megismerni nagytemplomi lelkészeket. Így kérvényeztem áttérésemet a Református Anyaszentegyházba, és ebbe a gyülekezetbe. Beiratkoztam konfirmációs előkészítőre, és a Nagytemplomban konfirmáltam 2001. március 4.-én. Rétegalkalmak közül a Bibliakör előadásait látogatom. A szolgálatokba igyekszem bekapcsolódni. Fiatal konfirmandusok patronálását több alkalommal vállaltam.  A hajléktalanoknak kiszállított meleg étel előkészítésében, és egyéb apró segítségben szívesen vettem részt. A gyülekezet közösségében jól érzem magam. Presbiterré történő választásom esetén a Gazdasági- Építésügyi és Pénzügyi, vagy a Könyvesbolt- PR bizottságban örömmel tevékenykednék. Ugyanakkor más területen például a hajléktalanoknak is szívesen segítek.

 

 

Csóka Pálma

 

Szamosszeg, 1955.június 30. Hívő szülők harmadik gyermekeként születtem. Vasárnapi iskolás még szülőfalumban voltam, de már a debreceni Szabadság-telepi református templomban konfirmáltam 1970-ben. A Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában érettségiztem. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola oligofrén-szurdopedagógiai szakán kaptam gyógypedagógusi diplomát. 1977-től a Hallássérültek Egységes Gyógypadagógiai Módszertani Intézményében dolgozom és 1994-től az intézmény igazgatóhelyettese vagyok. A Gondoskodni Kegyeskedjék Alapítvány – a debreceni Hallássérültek Iskolájáért- kuratóriumi elnökeként tevékenykedek több mint egy évtizede. 2001-től vagyok a nagytemplomi gyülekezet és a gyülekezet énekkarának tagja. Édesanyámmal élek együtt, aki sajnos betegsége miatt évek óta gondozásra szorul.

 

Dr. Bácsné Asbóth Vanda

 

1950 őszén láttam meg a teremtett világot Debrecenben szüleim első gyermekeként. Édesapám bölcs, igaz ember volt, aki legfontosabbnak tartotta a nála szegényebbek, elesettebbek segítését. Édesanyám kicsi, törékeny termetével dacolva harcolt családja ellátásáért. Nehéz időkben is volt a legszükségesebbekből elég. Két húgom a Dunántúlon él szeretteivel. Életem minden periódusára jellemző, hogy Isten felemelt a reménytelenebb helyzetekből is, mindenkor segítő, vezető angyalokat küldött, határtalan szeretetét megtapasztalva tudom, hogy Ő hív el a rám bízottakkal való együttműködésre, munkavégzésre, így csak a hála szavai hagyhatják el ajkaimat. Isten a pedagógus pályára hívott el, ennél nagyszerűbb szakmát nem is kaphattam volna. Kezdetben egy kis szabolcsi faluban tanítottam, majd Debrecenben a Leánynevelő Intézetben. Ekkoriban mentem férjhez. Házasságunkat Isten három csodálatos gyermekkel áldotta meg, akik az én legnagyobb büszkeségeim. Még önálló fiatalok. Vanda a fővárosban dolgozik, Jenő egyetemista és az induló vállalkozásában "próbálgatja az első szárnycsapásokat", Levente természetvédelmi mérnöknek tanul. Férjem 2008-ban költözött az örök hazába. Emléke a szívünkben él. 1995-től tanítok a Református Kollégium Általános Iskolájában magyar nyelv és irodalmat. Itt van lehetőségem a Biblia tanításait továbbadni, életvitelemmel, feladataim végzésével példaként szolgálni. A Nagytemplomi gyülekezet az én nagy családom, vasárnapról vasárnapra jó itt látni az ismerős arcokat, örülni az újonnan érkezetteknek, feltöltődni Isten üzenetével az igehirdetések kapcsán. Nagy boldogsággal tölt el, hogy sok fiatal, kisgyermek is tagja a közösségnek, akik a jövő reformátussága lesznek.

 

 

Dr. Gaál Botondné Dr. Czeglédy Mária.JPG

Dr. Gaál Botondné Dr. Czeglédy Mária

 

Gyermekkoromtól a Nagytemplomhoz kötődöm. Debrecenben születtem 1950. október 29-én. A Református Gimnáziumban érettségiztem, általános orvosi diplomát szereztem, gyermekfogszakorvos vagyok, intézetvezető főorvos. Édesapám is és férjem is nagytemplomi presbiterként szolgált hosszú időn át. Ebben a gyülekezetben konfirmáltam, a Nagytemplomban kötöttünk házasságot, mindhárom gyermekünk- Gerzson, Botond és Veronika- itt részesült a keresztségben és itt konfirmált, mindhárman a gyülekezet tagjai. Férjem a hittudományi egyetem professzora. Tisztségeim: egyházkerületi nőszövetségi elnök, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának tagja, a Magyar Vöröskereszt Debrecen városi elnöke. A külügyi bizottság és gyülekezeti kórusunk alapító tagja vagyok.

 

 

 

 

 

Dr. Dandé Gábor.JPG

Dr. Dandé Gábor

 

Belgyógyász orvos vagyok. 1978.02.21-én születtem Berettyóújfaluban. Általános iskoláimat Hencidán, Berettyóújfaluban végeztem. 1992-97 között a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában tanultam. 1998-2004 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem hallgatójaként diplomáztam. 2009-ben belgyógyász szakvizsgát tettem. Jelenleg Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórházban dolgozom. 2003 óta nős vagyok, feleségem Dr. Fehér Boglárka, gyermekgyógyász. Isten 3 gyermekkel ajándékozott meg bennünket, Csenge 6, Sára 4, Zsombor 2 éves. Szülőfalumban, Hencidán keresztelkedtem, majd konfirmáltam. 2003 óta a Nagytemplomi Református Egyházközség tagja vagyok. Hívő református keresztyénként vallom, hogy Jézus kereszthalálával megváltott bennünket, és hálából Neki, Őt követve kell szolgálnunk.

 

 

Dr. Farkas Ilona

Születési hely és idő: Debrecen, 1953. 12. 12.

Családi állapot: egyedülálló

Foglalkozás: Diploma: okleveles vegyész; munkakör: biokémikus, egyetemi docens

Kötődés a gyülekezethez: Családi; nagyapám, Szabó Ferenc tizennégy éven át a Nagytemplom-Keleti Református Egyházközség presbitere volt. 1966-ban konfirmáltam. Mint gyülekezeti tag, rendszeresen részt veszek az istentiszteleteken, nagyobb ünnepeken úrvacsorát veszek, és a magam szerény módján hozzájárulok az egyházfenntartás költségeihez. Lehetséges jövőbeli szolgálatok:

(1) Angol és német középfokú nyelvvizsgám, az USA-ban kutatóként eltöltött négy év   tapasztalata, a rendszeres angol nyelvű oktatás alapján valószínűleg segíteni tudnék olyan tevékenységekben, amelyek - elsősorban angol - nyelvtudást igényelnek.

(2) Szívesen részt vennék idős, egyedülálló emberekkel, betegekkel kapcsolatos szolgálatokban.

 

 

Gonda Lászlóné.JPG

Gonda Lászlóné

sz. Salánki Márta vagyok, biológia-földrajz szakos okleveles középiskolai tanár. 1943. június 22-én születtem Nagyvárdon. Szüleim református elemi iskolai tanítók voltak. Édesanyám a bárándi református lelkész leánya, Édesapám nyugdíjasként a Nagytemplomi Református Gyülekezet presbitere volt.

Dolgoztam kutatóként, adminisztrátorként, végül 11 évet a Debreceni Református Gimnáziumban tanítottam. 1993 óta rokkant nyugdíjas vagyok. 1965-ben házasságot kötöttem Gonda László kertésszel. Két gyermekünk született: László a Debreceni Hittudományi Egyetem docense, és Márta bőrdíszműves, Budapesten él. Fiam nős: 3 gyermeke van, lányom elvált, 1 gyermeke van.

Férjem 2005.ben meghalt. Előtte 15 évig Békés megyében, Kondoroson éltünk.

Hitre jutásom Édesanyám mély hite és a Református Gimnáziumban történt beszélgetések, evangélizációk játszottak szerepet. 2007 óta élek ismét Debrecenben. Sokat segítek unokáim nevelésében, de igyekeztem bekapcsolódni a Nagyítemplomi Gyülekezet Bibliaiskolájába.

Presbiteri jelőlésemet nagy megtiszteletetésnek érzem, és munkámat a Missziói Bizottságban tudom elképzelni.

 

 

 

Gönczy Péter.JPG

Gönczy Péter

1966. március 14-én születtem Debrecenben, református családban.

A JNT Security Kft-nél, Forint Értéktárban dolgozok, ahol elsősorban pénzfeldogozói és értéktárosi munkaköröket látok el többnyire délutáni és éjszakai műszakban. Kétszer nősültem; első házasságomból két leány gyermekem született, Judit (18) és Anna (16), második házasságomból Máté Lukács (2) született, azonban rövidesen várható második kisfiam világrajövetele is. Feleségem Judit 34 éves, szintén református családban nevelkedett, az Immánuel Otthonban tevékenykedett, majd a Kölcsey Gimnáziumban iskolatitkárként dolgozott. Jelenleg GYES-en van. Életem korábbi részében is sokat elmélkedtem a "miérteken", elsősorban a világi tudományok oldaláról közelítettem, azonban észrevettem, hogy egy különös ERŐ kezd egyre inkább irányítani. Világossá vált, hogy a Szentlélek munkálkodik bennem, több konkrét dolog is történt velem, amit csak így tudok értelmezni. 2005-től már rendszeresen eljártam az istentiszteleti alkalmakra, ezzel ihletet adva leányaimnak is. Ennek következtében Judit leányom a Dóczy Gimnáziumban ebben a tanévben érettségizik, Anna pedig a Református Kollégium Gimnáziumában tanul. Kisfiamat is ebben a szellemben neveljük, amikor tehetjük, felvisszük gyermek-istentiszteletre; jövőre a Református Óvodába szeretnénk iratni. 2006-ban felnőttként konfirmáltam Szász Barnabás Nagytiszteletű Úr segítségével. Úgy vélem, nem én döntöttem el, hogy éppen Ennek a gyülekezetnek leszek a tagja. Kezdettől fogva barátságos, szívélyes légkör fogadott, hamar "otthonosan" tudtam érezni magam. Sikerült jó kapcsolatot kialakítani a szolgáló lelkészekkel, sok biztatást is kaptam tőlük. Az elkövetkező időben szeretném ehhez hasonlóan egyre több gyülekezeti tagtársammal is felvenni a kapcsolatot, így aktívabbá és hasznosabbá tehetném magam a gyülekezeti életben. Eddig nem sok betekintésem volt a Presbitérium bizottságainak munkáiba, de úgy gondolom, ha idővel erre alkalmat kapok, akkor biztosan megtalálom a számomra "legtesthezállóbb" szolgálatokat. Elsőként talán a Gazdasági- Építésügyi és Pénzügyi Bizottság, az Immánuel Bizottság és a Nyitott Ajtó Bizottság munkájával ismerkednék meg.

Áldás, békesség Gyülekezetünk minden tagjának!

 

 

Iván Tibor

1956. szeptember 3-án születtem Sátoraljaújhelyen. Foglalkozásom földmérő.  Egyéni vállalkozóként földmérési munkákat, nagyobbrészben közműbeméréseket végzek. Református családból származom, a szüleimmel, nagyszüleimmel mindig rendszeresen jártunk templomba.  A nagyapám után az édesapám is a Nyíri gyülekezet presbitere . A családdal együtt mindig részt vettünk a gyülekezet közösségi életében. Nyíri községben 1969-ben konfirmáltam. Kisebb megszakításokkal 1975-től élek Debrecenben. Egyháztag 1995-től vagyok.  Az azt megelőző években és jelenleg családommal együtt is rendszeresen a Nagytemplomba járunk istentiszteletekre. Nős vagyok, feleségem Gazdag Piroska, két fiúgyermekem van 16 és 9 évesek. A jó Isten segítségében bízva ha időm és egészségem engedi szívesen részt veszek a gyülekezeti munkában.

 

a (8).JPG

Kemecsei Géza

 

Földesen születtem, református családban 1940. augusztus 19-én. 1952-ben 8 általános és 2 év ipari iskolát végeztem. Dolgoztam kőművesként később boltvezetőként és vállalkozóként is, így lettem nyugdíjas. A feleségem Földesi Margit, két családom van. A fiam 45 éves, a lányom 40 éves mindeketten diplomások. Két unokám van. Több éve vagyunk a Nagytemplomi gyülekezet tagjai. Isten akaratából szeretnék a gyülekezet javára szolgálni a Gazdasági Építésügyi és Pénzügyi Bizottságban.„Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.” Gal 6,2

 

Kocsánné Hunyadi Magdolnának.JPG

Kocsánné Hunyadi Magdolna

1956. március 08-án születtem Hajdúhadházon. A Magyar Posta Zrt-nél dolgoztam, 2011. április 01-től nyugdíjas vagyok.Férjem meghalt, házasságunkból két gyermekem született, László 1978-ban, István 1980-ban.Jelenleg a Sárospataki Református Teológiai Akadémia végzős hallgatója vagyok Katakéta-lelkipásztori munkatárs szakon. Szakdolgozatom címe: A páli levelek tanítása az egyházról. Szolgálatot a gyülekezeti diakónia – szeretetszolgálat területén szeretnék végezni.

 

 

Kovács Józsefné(szül: Szilágyi Erzsébet)

Debrecenben élek. 1965-ös házasságkötésem óta a Nagytemplomi gyülekezet tagja vagyok. Ezt megelőzően a Mester utcai templomba jártam, itt konfirmáltam 1959-ben. Családi eseményeink a Nagytemplomhoz kötnek. Egy lányom és három unokám van. Férjem két évvel ezelőtti megpihenése óta egyedül élek. Az istentiszteletek és a középkorúak bibliaórájának rendszeres résztvevője vagyok. Eddigi munkám során emberekkel foglalkoztam, amit szívesen végeztem. Megtiszteltetés számomra, hogy presbiteri jelölésnél nevem megemlítésre került.

 

 

Kovácsné Sipos Jolán Mária

Született: Csenger, 1960. június 27.

Foglalkozás: matematika – fizika szakos tanár

Cím: 4030Debrecenben, Muskotály u. 16. szám

Családi állapot: elvált (2007. január)

Gyermekek: Gonda Gabriella (szül.: Kovács Gabriella) 27 éves, Kovács Judit 25 éves,

Kovács Krisztina Lilla 21 éves

Kötődés a gyülekezethez: vasárnapi és ifjúsági Istentiszteletek, családi délután, gyülekezeti nap, Éden koncert, 2009. május 22. (felejthetetlen)

Eddigi szolgálatok: levelek kézbesítése, szállásadás (1 alkalom, 2 fő), gyermekfelügyelet (1 alkalom), Szeretethíd (sütemény), Gyülekezeti nap (sütemény), Szürtén kerítésfestés, Kontrasztkiállítás (diákokat vittem Kisvárdára is, Debrecenbe is), patrónus (2011-ben)

Vállalt szolgálat: Elsődlegesen az ifjúsági lelkész munkájánaksegítése, missziói feladatok ragadtak meg, de a gazdasági és építésügyi kérdések kivételével bármiben szívesen segítek, ha tudok.

Dr. Magyari Levente

/Hajdúsámson, 1940. július 24./    

Apám jogász, édesanyám védőnő volt. Iskoláimat több városban végeztem, de meghatározó volt a hajdúnánási időszak. Itt konfirmáltam és érettségiztem. Egyetemet Budapesten végeztem. Állatorvosként végig Debrecen székhellyel dolgoztam, de részt vettem társadalmi és tömegszervezetekben is. Jelenleg nyugdíjas vagyok.1966-ban nősültem, feleségem Debreczeni Emőke, aki közgazdasági munkakörökben dolgozott nyugdíjazásáig. Két fiú-gyermekünk született, akik már családot alapítottak. Öt unokánk van. Anyai ágon református családban nőttem fel. Feleségem családja is anyai ágon régi református család. Az egyházi életbe mintegy húsz éve kapcsolódtam be a Nagytemplomi Gyülekezetben. Jelölésem nagy megtiszteltetés számomra, mely bizalmat a megválasztásom esetén a Missziói Bizottságban tevékenyen szeretném szolgálni.    

 

 

Rácz Zoltán          

1974. november 10-én, Debrecenben születtem. A Nagytemplomban kereszteltek meg. Később itt konfirmáltam. Nős vagyok, feleségem Ráczné Kiss Lívia. Házasságunk a Nagytemplomban köttetett. Két gyermekünk van, leányunk Eszter Hanna, nyolc éves, második osztályos tanuló, a Református Kollégium Általános Iskolájában. Fiunk Zoltán, hat éves, ő még óvodás. Mindkettőjüket a Nagytemplomban keresztelték meg. Tanulmányaimat az érettségi megszerzése után, a Magyar Posta berkein belül, akkori munkahelyemen folytattam. Ott szereztem meg felsőfokú szakmai végzettségemet. Jelenleg egy pénzügyi részvénytársaságnál, irodai ügyintézőként dolgozom. A Nagytemplomi Gyülekezetbe a feleségemmel, Líviával 10 éve, házasságkötésünk kapcsán kezdtünk járni. Mindig szerettünk volna aktívabb, hasznosabb tagjai lenni a közösségnek és hála Istennek mostanra több lehetőség is adódott: Egy évvel ezelőtt meghívást kaptam a Gyülekezet Énekkarába, ezt nagy örömmel fogadtam, mert ez a vágy már jó ideje bennem is érlelődött. Az idei évben a Harmincasok Bibliakörének alkalmain is részt tudtunk venni. Amennyiben lehetőségem adódik, a jövőben szívesen segíteném az ifjúsági lelkészt az általa irányított munkákban. Ugyanakkor nagyon szívesen részt veszek bármilyen egyéb szolgálatban, amelyhez elegendő erőm, bölcsességem és tehetségem mutatkozik.          

 

 

Dr. Sipka Sándor Mihály

Kálvinista Életrajz–  Édesapám, néhai Dr. Sipka Sándor, Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Református Gimnázium igazgatója volt 1942-44 között. A félárva tanyasi fiú számára ez az iskola, és a Református Egyház az egész életét és pályáját meghatározó, egymásba kapaszkodó két intézmény lett. A kiváló diák szellemi és emberi fejlődésének pedig a Debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézete a kiteljesedés meghatározó helye lett. Édesanyám, a több nyelvszakos tanárnő, a „reformátusságban” is méltó társa volt Apámnak. Így a húgommal úgy nőttünk fel, hogy a „kálvinizmus” és „Debrecen” kivételesen fontos fogalmakat jelentettek nekünk. Abban, hogy orvostanhallgatónak Debrecenbe és nem Szegedre jöttem, benne volt a korán belém oltott Debrecen-szeretet is. Anatómia vizsgára készülve szívesen tanultam, Apám nyomdokán, a Kollégium olvasótermében… A „kálvinizmus” és „Debrecen” felnőtt érettségének vállalt ereje negyvenéves korom körül „állt össze”, és működik bennem most is. Jelenleg a Debreceni Egyetem III: Belgyógyászati Klinikájának Regionális Immunológiai Laboratóriumának vagyok vezető egyetemi tanára. A jövő évtől nyugdíjba megyek, de szeretnék aktívan dolgozni a laborban továbbra is. Nejemmel, Dr. Kovács Judittal és két fiammal, ifj. Dr. Sipka Sándorral és Dr. Sipka Péterrel együtt a Nagytemplomi Eklézsia tagjai vagyunk. A presbiteri megválasztásomat a Gyülekezet részéről nagy megtiszteltetésnek venném. Már a jelölést is annak tartom! Úgy gondolom, hogy az Ifjúsági Bizottságban vagy a Külügyi Bizottságban tudnék segíteni a Gyülekezetnek.

 

Szentesiné Kiss Piroska

1958. április 6-án születtem Tiszalökön. Elváltam. Két felnőtt fiam van: a nagyobbik 29, a kisebbik 26 éves. Jelenleg pedagógusként dolgozom a Hatvani István Általános Iskolában. A református vallás gyakorlása fontos része az életemnek:  erkölcsi  iránymutató, mérce, támasz a sors nehézségeiben, lelki üdvösség. 1997 óta vagyok a Nagytemplomi gyülekezet tagja. Nagyon jól érzem magam ebben a közösségben. Az istentiszteletek lelki megnyugvást nyújtanak nekem, és szellemi erővel töltenek fel. Örülök, hogy részese lehetek a sokféle közösségépítő programnak is. Számomra a Nagytemplom a történelmi haladás szimbóluma, s egyben azé a minden időben helytálló református hitvilágé is , amely utat mutat és helyes úton tartja az ide járó keresztény embereket.  Hosszú évek óta magam is szívesen vállalom a konfirmandusok patronálását, mert úgy érzem az emberi lélek formálását már iskoláskorban kell elkezdeni, hogy mire felnőtt lesz a gyermekből, már tudja, hogy milyen értékekre alapozza az életét. Szeretek a gyerekekkel, a felnövekvő nemzedékkel foglalkozni, ezért olyan szolgálatokban közreműködnék, amelyek velük kapcsolatosak.

 

Dr. Szőke Viktor

51 éves Debrecenben élő ügyvéd vagyok. A jogi egyetemet Szegeden végeztem 1985-ben és azt követően kapcsolódtam be a Nagytemplomi Gyülekezet életébe. Feleségem szintén jogász, lányom a Tóth Árpád Gimnáziumban tanul. Mindig érdekeltek a változó társadalmi események és az azokra adott személyes és csoportos válaszok. Szívemen viselem az egyre nehezebb emberi sorsokat, azok alakulását és a magam részéről célom az, hogy lehetőségeimhez mérten segítsek embertársaimon. Életfilozófiámat Ulpiánus római jogtudós találóan megfogalmazta korábban: „Tisztességesen élni, Mást nem sérteni, Mindenkinek megadni a magáét„ Ezen elvek alapján szeretnék élni és tevékenykedni családom és környezetem javára.

 

Szűcs Márta

(Debrecen, 1960.07.19.)

Debrecenben születtem, vallásos családban nőttem fel. Anyai ágon a nagyapám református lelkész volt. A Nagytemplomhoz 6 éves korom óta kötődöm, amikor a közelébe költöztünk, mert édesanyám ekkor hozott először ide istentiszteletre. Az első hitbeli megerősödésemet is itt kaptam a konfirmációkor. Fiatal koromban a tanulmányaimat és a munkámat világi környezetben végeztem és az istenkereső életem ez idő tájt megtorpant. A harmincas éveim végén hasonlóképpen jártam, mint a tékozló fiú, amikor felismerte, hogy kit hagyott el, kitől távolodott el, mert akkor vettem észre, hogy az életemet Istenről kissé megfeledkezve éltem. Ez a fontos felismerés óta rendszeresen járok istentiszteletekre a Nagytemplomba és nagyon szeretek bibliaórákon részt venni. Két bibliaolvasó körnek vagyok tagja: a Bibliaiskolának és a Középkorúak bibliakörének. Jelenleg angol tanár vagyok a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépiskolájában. Presbiteri megválasztásom esetén, a hivatásomból adódóan, az ifjúsági missziós munkában szeretnék tevékenyen részt venni

 

Tóth Tamás 

Nőtlen és marketinggel foglalkozom. 1988. április 5.-én Debrecenben láttam meg a napvilágot, akkor még a kereszténységtől távol álló családomban. Hat éves korom környékén kerültem kapcsolatba a Nagytemplomi Gyülekezettel, hiszen hittanra és gyermek istentiszteletre jártam. Ezután 2011 tavaszán lekonfirmáltam és bár egy-két évre rá technikai szolgálatot vállaltam a Nagytemplomban, mégis csupán vasárnapi keresztény életet éltem. Négy-öt évvel ezelőtt értettem meg Isten nagyszerű evangéliumának az üzenetét és új életet kezdve Jézus követője lettem. Később több szolgálatban is kifejeztem Isten iránti hálámat. Többek között a nagytemplomi istentiszteletek énekvetítésében, és ezután az Éden Zenekar technikus csapatának tagja lettem és másfél évvel ezelőtt azt az örömteljes szolgálatot kaptam, hogy az akkor konfirmált fiataloknak az ifi-vezetője lehettem. Azóta is töretlenül és örömmel végzem ezen szolgálataimat, és Isten segítségében bízom, hogy ezekkel és későbbi szolgálataimmal a gyülekezet hasznára és Isten dicsőségére lehetek. SDG

 

Virányiné Trapp Krisztina Katalin

Szül. hely, idő: Debrecen, 1973. július 13.

Foglalkozás: Debreceni Református Kollégium Óvodája,óvodapedagógus, óvodavezető-helyettes

Családi állapot: férjezett

Házastársa neve: Virányi György László

Gyermekek neve, életkora: Virányi Márton Emil, 13 éves, Virányi Péter Áron, 11 éves, Virányi András Tamás, 4 éves

A Nagytemplomi Gyülekezethez való kötődésem 16 évesen kezdődött, a gimnáziumi bibliaórák indíttatására. Házasságkötésem, majd gyermekeim keresztelése és konfirmálása is e gyülekezet közösségében történt. Isten kegyelméből az eddig eltelt több mint 20 évben két fő területen szolgálhattam a gyülekezetben, melyek a szakmai érdeklődésemhez is kötődnek. (A Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskolán óvodapedagógus és szociálpedagógus szakon végeztem, majd fejlesztő pedagógus szakvizsgát tettem.) Hiszem, hogy Istentől kaptam elhívást a szociális területeken végzett áldásos munkára és a gyermekek közötti szolgálatra. Lehetőségem nyílt szolgálni az Immánuel Otthonban több évig munkatársként, s ezzel egy időben a Nyitott Ajtó Otthonban önkéntes munkát vállalva. Az utóbbi években a gyermekmunkában segítettem a gyülekezet építését az óvodás korú gyermekeknek tartott gyermek-istentiszteletek keretében. Alkalmanként pedig a hajléktalan-misszió munkájához kapcsolódva is szolgálhattam Isten ügyét. A jövőben a gyülekezetben ezeken a területeken végeznék szívesen szolgálatot.

 

Dr. Halasi Péter

1985-ben láttam meg a napvilágot. Református családban nevelkedtem. Gyerekkoromban a Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség imaházába jártunk anyukámmal és nagyszüleimmel. A konfirmációm viszont a Nagytemplomban történt 1999-ben. Azóta szinte folyamatosan járok az ifibe, ahol nagyon jó barátokkal és igaz lelkű testvérekkel áldott meg az Úr. Gimnazista éveimet a Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában töltöttem, majd Debrecenben fogorvosi diplomát szereztem. Életem eddigi szakaszán is rengetegszer megtapasztaltam Isten oltalmazó, és áldó gondviselését, melyekért egész életemben hálás leszek. Huszonéves fejjel egyre aktívabban részt tudok venni az ifjúság életében, és bízom abban, hogy az Úr továbbra is szolgálatokkal bíz meg, s idővel a teljes gyülekezet hasznára válhatok.

 

 

Dr Pécsi Tamás

Sarkadon születtem, 1940. október 7-én. Apám akkor a Nagyszalontai Adóhivatalt vezette. A háború után Derecskén, Hajdúböszörményben laktunk, végül 1952-be Debrecenbe költöztünk, azóta debreceninek vallom magam. Ötven éve a Fazekas Gimnáziumban érettségiztem, majd 1964-ben megszereztem az Állatorvosi Egyetem diplomáját. Az egyetem elvégzése után Nádudvaron, Püspökladányba, Hosszúháton és a Debreceni Béke tsz-ben dolgoztam állatorvosként, végül 1978. január 1-én a Mesterséges Termékenyítő Állomás dolgozója lettem, innen mentem nyugdíjba 2000. november 1-én. (Ezt az utolsó munkahelyemet gyakran átszervezték, így ugyan azon a helyen négy cégnél dolgoztam. Legutoljára 1992-től a Gödöllői Mesterséges Termékenyítő Rt, Debreceni Állomásának voltam az igazgatója.) A szakmai munkám csúcsának a Házi emlősállatok mesterséges termékenyítése című könyvet tekintem, amely 2007-ben megjelent, és amelyet én szerkesztettem. Az egyetem negyedik évfolyamának elvégzése után, 1963-ban házasságot kötöttem Donkó Annával. Házasságunkat Isten négy gyerekkel áldotta meg, a gyerekeink révén hét unokánk van, és az a legnagyobb örömünk, amikor tizenheten üljük körül az ünnepi asztalt. A nyugdíjas éveim csendben telnek. Istennek hála, nem látszik rajtam, de súlyos betegségekkel küszködöm. (Akasztófa-humorommal azt szoktam mondani, hogy főállású beteg vagyok.) Isten úgy rendezte, hogy 2002-ben egy súlyos infarktusban nem vesztettem el az életem, de azóta a szívem egyharmada nem mozog. A hitéletem több debreceni gyülekezethez kötődik: 1954-ben az Árpád téri templomban konfirmáltam, sokáig a Kistemplomba jártam, és csak 2002-től tartozom a Nagytemplomi Gyülekezethez, azóta csaknem minden vasárnap ott vagyok a 10 órai istentiszteleten.

 

 

Tatár Tiborné

Nyíregyházán születtem 1941. VI. 20-án. Édesapám ref. lelkész volt Nagykállóban 25 esztendeig. Nagyapám szintén ref. lelkész volt Ibrányban. Dédapám is ref. lelkész volt Ibrányban. Nagykállóban nevelkedtem a szülői házban. 1954-ben konfirmáltam. 1959-ben érettségiztem Nagykállóban. 1959-61-ig B.pesten Felsőfokú E.ü. Szakiskolában tanultam, labor. asszisztens szakon. 1963-ban férjhez mentem Tatár Tibor, gépészmérnökhöz. 45 éven át boldog házasságban éltünk. 2008-ban halt meg. 3 fiúnk van. 8 unokánk. Fiaim diplomás, felelős beosztásban dolgozó remek emberek. 2-en Budapesten. 1 Londonban él a családjával. A nagytemplomi gyülekezet tagja vagyok.

Oct
07
Kezdés időpontja: 2017.10.07 18:00
Befejezés időpontja: 2017.10.07 20:00