Jeremiás siralmai

Öt költemény, mely Júda és Jeruzsálem végzetét, elbukását énekli meg, az elveszett világot siratja. A Kr.e. hatodik század elején a babiloni seregek végiggázoltak a közel-keleten, nem állhatott meg velük szemben sem város, sem nemzet. A Siralmak könyve a megsemmisülést hozó vereséget kontextusba helyezi: meggyászolja az országot, de nemcsak a katonai értelemben vett bukás miatt. Sokkal súlyosabb, hogy maga az Úr lett ellenséggé számukra (2,5). Ezért a gyász és a siralom, és csak egy halvány reménysugár jelenik meg bizakodásként: belátva, hogy mindez a nép vétke miatt érte utol Izraelt (5,16), talán a megtérés sem marad el, és esetleg Isten irgalma ismét megtapasztalhatóvá válik.