„Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.” (Kol 2,7)
Amikor egy növényt átültetnek egy másik helyre és új talajba kerül, mindig van egy pillanat, amikor a gyökér és az egész növény távol kerül a földtől. Attól, ami eddig biztonságosan körülvette, ami a tápanyagot adta neki. Majd átkerül a másik talajba, ahol elkezdhet újra meggyökerezni és növekedésnek indulhat. Azonban a kéz, aki a munkát végzi, nem engedi el a növényt, mindvégig erősen tartja, amíg biztos talajba nem kerül újból.
Mindannyian vágyunk arra, hogy biztonságban élhessünk, és az életünk is egy olyan biztos talajban gyökerezhessen meg, ahol azt érezhetjük, hogy odatartozunk, ahol egészségesen növekedhetünk, fejlődhetünk. És ha vihar, nagy szél jön is, nincs ami kiragadjon a biztonságot nyújtó talajból. Azonban ezek a váratlan viharok könnyen megingatják a hitünket, a bizonytalanság pedig fojtogatóan veszi körül az életünket.
Ezekben a hónapokban nagyon sok helyen lehetett hallani, olvasni a következő mondatot: „ezekben a bizonytalan időkben…” Bizonytalan időket élünk, és nap mint nap feltesszük a kérdést, hogy mikor lesz már vége? Mégis égetőbb kérdés az, hogy a bizonytalanságokban a mi hitünk miben gyökerezik? Mibe próbálunk kapaszkodni? Mitől várjuk a biztonságot? Elhisszük-e, hogy Isten a kezében tartja az életünket? Pál apostol ezt az alapot Jézus Krisztusban találta meg. A Jézussal való kapcsolatban találta meg a biztonságot, ő adott erőt neki és ez tette képessé arra, hogy a nehéz időszakokban is hálaadással forduljon Isten felé.
Kedves Olvasó! Miben gyökerezik a Te hited? Mibe kapaszkodsz? Mitől vársz biztonságot, állandóságot az életedben? A mi Mennyei Urunk arra hív, hogy vigyük elé ezeket a kérdéseket, őszintén válaszoljunk rá, és engedjük neki, hogy olyan talajba helyezze az életünket, ami biztos alapja lehet az életünknek minden bizonytalanság közepette is.
(Szász Anna Boglárka lelkipásztor meditációja)
