A koronavírus világjárvány lassan egy éve meghatározza (és lekorlátozza) életünket. A világ ádáz küzdelmet folytat a vírus ellen, hazánkban jelenleg öt különböző oltóanyag áll rendelkezésre a lakosság védelmében. Mostanáig (2021. 02. 24.) 471 004 fő kapott vakcinát, közülük 208 846 fő már a második oltását is megkapta, gyülekezetünk tagjai közül is többen megkapták a védőoltást. A vakcinákról beszélgettünk dr. Dandé Gábor belgyógyásszal, egyházközségünk presbiterével, aki a vírus elleni harc frontvonalában végzi munkáját. Presbiter testvérünk a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Belgyógyászatán praktizál immár 15 éve, ahol a járó- és fekvőbeteg ellátás során a betegségek rendkívül széles palettájával találkozik naponta.
Mennyiben változtatta meg az Ön életét a koronavírus világjárvány megjelenése?
Eleinte „csak” egy betegségnek tűnt a sok közül, melynek a szokásos figyelmet szenteltem munkám során. Azonban egy idő után, az egyre több és súlyosabb állapotú beteg jelentkezése gyökeresen felforgatta a kórház szokásos életét. Ahogy érkeztek a típusos tünetekkel jelentkező betegek, úgy kellett újabb és újabb kórházi részlegeket számukra szabaddá tenni, osztályokat átköltöztetni. Az ellátás mikéntje, a sok súlyos állapotú, sokszor társbetegségekkel rendelkezők kezelése (számos esetben fiataloké is), az ismeretlennel szembeni küzdelem mind-mind próbára tette és jelenleg is teszi az egészségügyet. Soha nem felejthető el a fulladó, gyengülő, levegőért kapkodó emberek küzdelme. Mennyire várjuk/várom a hatásos ellenszert! Nem lehet eléggé hálásnak lenni, hogy most már karnyújtásnyi távolságra van a megelőzés lehetősége! Számomra a mindennapi életet gúzsba kötő korlátozások elfogadása könnyebb volt azonban úgy, hogy láttam, mi az, ami ellen próbálunk ezekkel tenni a fertőzések megakadályozása érdekében. Ha egy ilyen típusú megbetegedés kezeléséhez nincs eléggé hatékony szer, a megfertőződés elkerülése lesz a cél a távolságtartás, kézfertőtlenítés, betegelkülönítés, maszkviselés, találkozásszám-csökkentés bevezetésével.
Bizonyára sokan figyelemmel kísérjük a napi híradásokat és kormányzati tájékoztatókat, de talán mégis sokan úgy érzik, hogy keveset tudnak az egyes vakcinákról. Mit kell tudni, mik a leglényegesebb különbségek az egyes oltóanyagok között?
A rendkívüli időkben rendkívül intenzív kutatások és fejlesztések indultak meg szerte a világban a megfelelő védőoltás kifejlesztése érdekében. Minden vakcina célja az, hogy az emberi szervezetbe juttatva úgy alakítson ki védettséget, hogy ne betegítse meg az embereket, azonban a vírussal találkozva már egyáltalán ne alakuljon ki megbetegedés, vagy csak enyhe formában. Minden törzskönyvezett oltás szigorú hatásossági és biztonságossági vizsgálatok után alkalmazható csak, miután állatkísérletekben, majd 3 fázisban egyre több (tíz, száz, majd ezres) nagyságrendben alkalmazták önkénteseken. Az oltások közötti különbség főleg abban áll, hogy a koronavírus melyik összetevőjét juttatja be a szervezetbe, hogy az immunrendszer ezt megismerve fel tudjon készülni az esetleges későbbi megfertőződésre. A Pfizer és a Moderna a vírus egy részének kódját, az AstraZeneca és a Szputnyik a vírus egy ártalmatlan részét, a Sinofarm pedig elpusztított, nem fertőzőképes vírust visz be. A mellékhatások általában enyhék: hőemelkedés, hidegrázás, izom-ízület fájdalom, súlyosabbak nagyon ritkán fordulnak elő.
Van-e olyan tényező (betegség, terhesség, stb), amely fennállása esetén nem javasolt a védőoltás beadatása?
Egyelőre ezeket az oltásokat felnőtteken tesztelték, így gyerekek számára még nincs oltás, azonban náluk a felnőttekhez, főleg az idősekhez képest kevésbé veszélyes ez a betegség. Ismert, védőoltás után kialakult súlyos immunreakció esetén, immunrendszeri megbetegedésben, zajló aktív megbetegedés során nem javallt az oltás, illetve az oltóorvos mindenkinél egyedileg dönt.
Orvosként hogy látja, ha elég jelentkező van a védőoltásra, valóban visszatérhet az életünk a korábban megszokottakhoz?
Mindenki szeretné, ha vissza lehetne térni megszokott életünkhöz. Ehhez kínálja a leggyorsabb és legkevesebb áldozattal és szenvedéssel járó utat az oltás. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a jelentőségét a minél hamarabbi és minél több emberen alkalmazott bármilyen, de hatásos és biztonságos oltásnak. Jelen tudásunk szerint, ha a fertőzésből gyógyultak és az átoltottak aránya eléri a 60%-ot, kialakul az úgynevezett nyájimmunitás, amikor már a vírus esélye, hogy több embert megbetegíthet, jelentősen csökken, így lényegében a járvány megszűnik.
Az egészségügy az elmúlt időszakban rég nem látott terhelés alatt áll. Ön honnan merít erőt a mindennapokhoz?
Az alábbi bibliai igevers sok erőt nyújt munkám során: „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.”
Interjú: Lucski Zsófia
Fotó: MTI
