A hitoktató saját személyiségével is neveli a diákokat – vallja Kubinyiné Mikó Ágnes református lelkész, vallástanár. A Nagytemplomi Református Egyházközség hat oktatási intézményben összesen 768 diák hitoktatásáért felel. Több mint húsz éve végzi ezt a szolgálatot.
Miért a hittanoktatás?
A gyülekezetépítés egyik alappillérének tartom a hitoktatást, ezért is végzem ezt a szolgálatot már a pályám kezdetétől. Úgy gondolom, hogy erre kaptam elhívást, és ehhez kaptam talentumot. Nem könnyű feladat, de az egyik legszebb hivatás a gyermekek nevelése-oktatása.
Mit gondol, milyen pluszt kapnak a diákok Öntől?
Hitoktatóként az a vágyam, hogy diákjaim jól boldoguljanak az életben. Megszerezzék mindazt a tudást, tapasztalatot, ami szükséges az életben való eligazodáshoz. A Biblia azt mondja, hogy a bölcsesség azzal kezdődik, hogy valaki elhiszi, Isten az egész világ Ura, és az Ő akaratából teremtetett minden. A rám bízott gyermekeknek ezt a bölcsességet szeretném átadni. Hiszem, hogy az egyik legfontosabb tantárgy a hit-és erkölcstan, hiszen ott a gyermekek megismerkednek Istennel, és általa egy olyan úttal, melyen járva bölcsességet szereznek. A bibliai történeteken keresztül olyan élethelyzetekkel találkozhatnak, melyekbe ők is kerülhetnek életük során, és megláthatják ezeken keresztül Isten szeretetét, kegyelmét. Hittanórán megtapasztalhatják azt is, hogy milyen egy közösséghez tartozni, ahol elfogadnak befogadnak. Meggyőződésem, hogy a testi-lelki mentális fejlődésükhöz nagy segítséget tudunk adni a hittanórákon, ezért megpróbálom vonzóvá tenni az órákat, hogy minél több gyermeket elérjek, és bekapcsoljak a hittanoktatásba. Igyekszem nyitott, barátságos légkört kialakítani az óráimon, ahol felszabadultan tudunk beszélgetni, és meghallgatjuk, támogatjuk egymást.
Mi az, ami erőt ad a pedagógusi munkában?
Boldogság számomra, ha a diákok lelkesedéssel, mosolyogva várnak, és örömmel vesznek részt a hittan órán. Ha megosztják velem örömeiket, bánatukat, bizalmukba fogadnak. Például a karantén után az egyik nyolcadikos diákom azzal fogadott, hogy neki leginkább a hittanórák hiányoztak és a jó kis beszélgetések. Egy-egy ilyen mondat, egy mosoly fel tud tölteni, erőt tud adni az előttem álló feladatokhoz. Bevallom, hogy volt már olyan, hogy elgondolkoztam azon, hogy váltanom kellene, mert túlságosan fárasztó a különböző iskolák között járkálni nap, mint nap és alkalmazkodni az eltérő szabályokhoz, tantestülethez, de amikor belépek egy intézménybe, és már az udvaron mosolygó gyermekek fogadnak és várják, hogy együtt legyünk akkor elszállnak az ilyen gondolataim, és rájövök, hogy aki engem elhívott erre a feladatra bizonyára erőt is ad az elvégzéséhez.
Nemcsak ismeretanyag átadás történik a tanórákon.
Az oktatási anyag átadásán túl nagyon fontos számomra a gyermekek nevelése, érzelmi intelligenciájuknak fejlesztése. A bibliai történeteken keresztül, azokat feldolgozva élvezettel vesznek részt a diákok a tanulásban. Nem direkt módon, de megkönnyítik, és felszínre hozzák a bennük levő érzéseket, és kibeszélik, megbeszélik azokat, és általában megoldásokat is találunk közösen. Nagy megtapasztalás számukra, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, hiszen közösségben lehetnek Istennel és egymással. Megpróbálok minél többféle módszert megtanulni és alkalmazni, hogy segítsem a diákjaim személyiségfejlődését. Legutóbb az asszertív kommunikációval ismerkedtem és szereztem tapasztalatot ezzel kapcsolatban egy képzésen. Saját személyiségemmel is nevelem a diákjaimat, így fontos számomra a tudatosság, a hitelesség és a folyamatos fejlődés.
Hogyan tud megújulni 20 év után?
A kiégés ellen fontosnak tartom a folyamatos lelki, szellemi fejlődést, a társas kapcsolatokat, a családommal töltött időt, velük töltekezem. Emellett a szabadidőmben szívesen tornázok és túrázok. Mind a lelkészi, mind a pedagógusi munkám során fontosnak tartom a fejlődést, amely során új impulzusok érnek, ezért folyamatosan törekszem az alapos, átfogó, korszerű tudás megszerzésére. Tanítási óráimon változatos módszereket alkalmazok: a frontális osztálymunkán kívül megjelenik a kooperatív technika, a tanulói kiselőadás, a projectmódszer, a vita, a szerepjáték, a játék. Szívesen teremtek kapcsolatot más tantárgyakkal, műveltségterületekkel például történelemmel, magyar nyelv és irodalommal, rajzzal.