Fekete Károly tiszántúli református püspök igehirdetésében az irgalmasságra, az egymással való törődés fontosságára hívta fel a figyelmet, és a gyülekezet kincsének nevezte a halmozottan fogyatékos gyerekek gondozásával, nevelésével foglalkozó Immánuel otthont és iskolát.  Kitért a sáfár szerepére, amely szó, mint mondta, kivesző félben van, de többet jelent, mint egy jól számoló menedzser, és több mint egy közgazdász, mert “a sáfár nem téveszti szem elől a mennyei mintát, az evangéliumot”.

Az egyházban a sáfár szerepét a gyülekezet tölti be – hangoztatta Fekete Károly püspök. Hozzátette, hogy “akié az evangélium, arra sokat bíztak”, az elszámolás pedig arról szól, “magunkévá tettük-e az evangéliumot”.